A kitûnô középgenerációs jazzgitáros és zenekarvezetô, Oláh Szabolcs újabb szerzôi lemezzel hívja fel magára a figyelmet, egy-egy énekes, duó és nagyzenekari album után most ismét kvintett bontogatja témáit. Oláh harmóniára és szeretetre törekvô egyénisége éppolyan tisztán látszik át a zene szövetén, mint amilyen tisztaságú a címadó dal által megidézett hegyi patak. A kvintettbôl majdnem mindenki tagja a Modern Art Orchestrának, a legprofesszionálisabb magyar big bandnek is tagja, mint ahogy Oláh is az volt egy ideig. Kapcsolata a zenekarral máig élô, szerzôi lemezeinek impozáns sorába a MAO által kizárólag az ô szerzeményeibôl ez év elején kiadott nagyszerû album is beletartozik.

Szerzôként és elektromos jazzgitárral Oláh Szabolcs a kortárs mainstream hagyományban megmaradva nem csak a tisztaságot, hanem a szépséget is keresi. Korát meghazudtolóan bölcs ember útmutatása bontakozik ki a darabokból a figyelmes hallgató elôtt. A mai világban annyi minden igyekszik az embert lekötni, így az ôsminôségek lényege, a természet adta erények sok mindenki elôtt egész életén át rejtve maradnak. Az elsô szám példája meg tudja világítani, mire gondolok: ennek a címe Gyöngyök (eredetileg angolul). Ma az ember ilyet fôleg mobiltelefon-tok díszeként lát. A szám szerzôje szerintem még eredeti állapotában, kagylóban, esetleg kecses nyaklánc formájában vizualizálja. A gyöngysor legkonkrétabb vonatkozása pedig a kottaképet idézi: Az Oláhra jellemzô prímlépések és sorban hozzá szûkölô hangközök jellegzetes ritmusú vonala idézi a gyönygök képét. Az indító motívum nyitja ki a témát, szélesíti, majd a zenekar variációkkal és improvizációkkal gazdagítja, végül szublimálja. Ilyen mini-portrék, akvarell könnyedségû darabok sorakoznak az albumon a Gyöngyöktôl a Hold múzsájáig. A szerzôre mindig is jellemzô volt a világos szerkezet lehetô legarányosabb, legízlésesebb kitöltése: itt is egy reggeli hangulatú, crescendo nyitja, a hold által inspirált bölcsôdal pedig zárja a lemezt. Archaizálást csak a címek keltette asszociációs mezôben lehet érezni, a 21. század kortárs jazze sokféle mai zenei hatással határozza meg a hangzást.

Cseke Gábor zongorista a zenekarvezetôhöz valószínûleg legközelebb álló zenész, duólemezük legalábbis erre utal. A kvintettben rajtuk kívül Ávéd János szaxofonos játszik melódiát, hárman fantasztikusan támogatják, segítik egymást a közös mûvészi mondanivaló kifejtésében, amelyhez érzékenyen és nagy biztonsággal adja az alapot Bögöthy Ádám bôgôs és Csízi László dobos.