…mondhatom újabban. Jöhetne most pár szó a zene streamelésével kapcsolatban?
Régebben, amikor még a CD lemez divat volt, rendszeresen jártam be a lemezboltokba és válogattam a kívánatosabbnál kívánatosabb lemezek között. Anyagi helyzetem hűtlen kezelésével, nem akartam visszaélni a családi kassza rovására, ezért bármennyire szerettem volna, jó, ha néha-néha egyet megengedhettem magamnak. Nyilván, a legfontosabbakat. Emlékszem, sokszor elképzeltem magamban, hogy a létező összes kiadott lemez megvan, egy raktárban végtelen hosszú polcokon sorakoznak. Bármikor átlapozhatom, hogy már a borítók látványában is gyönyörködhessek, vagy bármelyiket lejátszhassam, ahogy tetszik, mert mind az enyém!..
Végül is, ez a vágyam nagyjából teljesült, az idő megoldotta. Pár részlet azért hiányzik belőle, a raktár lenne az egyik, a másik meg a kézzelfogható borítók. De a többi elvileg meglehetne, ha akarnám. De anno fiatal voltam és bohó, a világ összes idejével. Most, hogy már egy több ezres lemezkupac tetején ücsörgök, pontosan látom, hogy a kedvenceim meghallgatásához, nagyon szűkös idő társul.
A streamelés gyakorlata most már szinte mindenkit érint, aki zenehallgatásra adta a fejét. Márpedig a zenehallgatás „ingyenes”, és mennyiségileg szinte végtelen lehetőségével, bárkinek a rendelkezésre áll. Ahhoz viszont, hogy ez elérhetővé válhasson, szükségeltetik egy ehhez rendelt forráskészülék. Nyilván, mindenki tisztában van vele, melyek ezek, de azért párat megemlítenék, hátha valaki most bújt ki a tojásból. A számítógépnek látszó tárgy valamelyik formája, még mindig a legelterjedtebb. Aki „komolyabban veszi”, az pedig a médialejátszók népes táborából szemelgethet, igénye szerint. De ide sorolhatnánk a mobil készülékeket is, amik önmagukban, vagy akár a hozzájuk rendelt dokkolón keresztül látják el ugyanazt a feladatot, amit az asztali társaik.
Ezen elektronikák sajátossága, hogy magukban sokszor nem állják meg a helyüket, rendszeresen jár velük egy sor kiegészítő berendezés, ami részt vesz az adatkezelésben. Ilyenekre gondolok, mint a netes hálózatért felelős router, vagy bonyolultabb esetben ennek az elosztója, a switch is. De sokszor találkozok még USB-s DAC-okkal, főleg a számítógép alapú zenehallgatásnál, vagy ezek kiegészítőivel az USB-SPDIF átalakítókkal. Ezzel azt akarom csak mondani, hogy az audio rendszer kiegészül egy elektronikai armadával és azt tapasztalatom, hogy ez sok új kérdést vet fel.
Persze, ilyenkor az alapvető igény a tulajdonos részéről mindig az, hogy a hang „jó” legyen. Remélem így is van, de azért néhány példán keresztül szemléltetnék párat, az eddig felmerült buktatókból.
Érdemes az egészre, mint egy összefüggő rendszerre tekinteni. A leggyakoribb és legegyszerűbb válasz, valamilyen akut hangképhiba esetén, tapasztalatom szerint a fázisokkal kapcsolatos. Sajnos a konnektor mindig két lehetőséget ajánl fel a hálózati kábel dugvillájának, becsatlakozáshoz. Na, most az érzékenyebb, kifinomultabb audio rendszerek tesznek arról, hogy ha hagyunk benne hibalehetőséget, akkor azt ki is mutassák. Ebbe már többször belefutottam:
Adott egy jól összeválogatott és installált rendszer. De, egyszer csak kapom az infót, hogy kivételes módon, mindenki nagyon értékeli a családban!? Igen, azért, mert nem kapcsolják be (!) – mivel nem okoz élvezetet a hallgatása. Kifejezetten magasabb kategóriájú rendszerekről van általában szó. JMLab, B&W, Revel hangfalak, vagy Pass Labs, Levinson, McIntosh erősítők és társaik. De még ha egyszerűbb elektronikák is szerepelnek a felsorolásban, a helyzet akkor is gyakran ugyanaz. Ilyenkor jól jön a javaslat: Érdemes fázisba forgatni a router és egyéb kiegészítők külső tápegységét, mivel ezek most már az audio rendszer aktív részei! Általában már ennyi megoldja a problémák jelentős részét. De gyakran találkozom, az általánosan elfogadott (szabvány) szerinti fázisbekötés figyelmen kívül hagyásával, főleg az audio célra épített külső tápos számítógépek, és az USB/SPDIF fordítók esetén. Ilyenkor jön a panasz, meg szomorúan a következő monológ: lecserélek ezt-azt, szűkítek itt-ott, jellemzően a rendszer végén, mondjuk a hangfalaknál és akkor majd jó lesz, mert kevesebb jön át, jobban befér a szobába stb... Ja, ilyenkor nem annyira jön a zavar, de a zene sem. Érdemes a hibákat a rendszer elejéről kifilézni! A többi maradhat.
Úgy hallom, az audio láncok nagyon érzékenyek tudnak lenni az általános fázishelyességre. Tudom kellemetlen, de a lakás összes üzemelő elektromos berendezése kihat a működésükre. (A lámpák is, bizony!) Ez nyilván nehezen elkerülhető, de annyit tehetünk, hogy az összes (!) elektromos kütyünket, a helyes fázisba állítjuk be. Ha elég érzékeny a rendszer, akkor meg fogjuk hallani, amennyiben egyenként vesszük azokat górcső alá. Javaslom, a többit addig húzzuk ki. Szükség esetén a nagyja műszerrel is kimérhető. (Ne felejtsük először a saját hifink fázisállásait helyesen betájolni!) Ez a „beavatkozás” tapasztalatom szerint, hang/érték arányban általában megduplázza a rendszer értékét. Ráadásul ez nem jár plusz anyagi ráfordítással sem!
Ami viszont igen, arra még pár szót szívesen elvesztegetnék. Az összeköttetésekről lenne szó. Először is, a fent szóba került kiegészítők szintén érzékenyek a megfelelő áramellátásra, erre figyeljünk. A legjobb talán, egy felső kategóriás tápkábellel bekötött, megfelelő minőségű elosztó az egész rendszer elé. De divatosak a különböző áramregeneráló elektronikák is. Ám legyen, de nem árt észrevenni, mennyit hoz hangminőségben a rendszer számára és mennyit visz el a kárára.
Ide tartoznak még a LAN és az USB kábelek is. Vegyük fel őket is a megválaszolandó kérdések listájára. A kapott hangra mindenesetre úgy hallom, kihatnak. Ezek után kérdezem, nem lett volna érdemesebb a lemezeknél maradni? A választ azok a lejátszók adják meg, amik saját anyagból is dolgoznak. Mondjuk belső tárhelyről, SD kártyáról, vagy Pendrive-ról veszik le az adatokat. Ilyen például a Lumin D2 is. A hálózat ebben az esetben csak a vezérlésre szolgál, a hangját nem befolyásolja. A legtöbb, amit vele kapcsolatban tehetünk, ha variálni akarunk, az maximum egy D/A konverter lehet, amivel kikerüljük a sajátját, ami egyébként nem rossz önmagában véve sem.
