Először is tartsunk egy perces néma megemlékezést azokról a hal(l)hatatlanokról – azaz rólunk –, akik nem elégednek meg a telefonjukból, a bedugott fülesen át kiáramló zenének nevezett zajjal, hanem valami másra/többre vágyunk. Ebből még lesz gondom, ha a lányom is elolvassa, amit írtam… Sokan vagyunk így, de kevesen valljuk be! Ez olyan, mint a nejünk főztje otthon. Biztos, hogy megdicsérjük, de azért elcsábulunk egy Angus steak-től az étteremben, miközben bizonygatjuk, hogy az otthoni spenót vagy tejbegríz sokkal jobb, bár csak a színében van különbség.
Bevezetés: Miért pont HIFI-Piknik a cím? Az elmúlt 45 évemet a zene és a művészet egyéb kortárs műveinek körében töltöttem, így már kora fiatalságomban is képes voltam komoly összegeket költeni az ilyen jellegű élvezetekre. A mai napig emlékszem a szüleim otthoni hifijére, az Orion HS280-as hangfalakra, majd az első fizetésemből vásárolt saját berendezésre és az első, csak nekem, méretre gyártott RCA kábelre. Mikor megmutattam a legjobb barátomnak a különbséget, ő is azonnal elkezdett új kábelt keresni.
Ez az ürge a mai napig is az egyik legjobb barátom, neki köszönhetjük a HIFI-Pikniket is.
Úgy alakult, hogy pár éve felhívott péntek délután, hogy ő most lejön hozzám. Úgy is lett. Akkor már nagyjából összeállt nálam egy rendszer, amit nem volt rossz hallgatni. Ezt még kétszer-háromszor megcsináltuk, akkor áthívtam egy másik nagyon jó barátomat is, akit én fertőztem meg a jó minőség szeretetével. Ő elkezdett főzni nekünk, majd később több más barát is csatlakozott a péntek esti “szeánszunkhoz”, így alakult meg hivatalosan is a HIFI-Piknik. Jókat eszünk, iszunk, általunk jónak tartott zenéket mutatunk egymásnak, és nem utolsó sorban jó vagy jónak tartott eszközöket próbálgatunk.
Idén januárban hangfalkábel keresés közben szerencsém volt átesni egy műtéten. 2 hónap karantén, no munka, no para, van időm!!! A “megfertőzött” barátom azt mondta, ő ismer két jó srácot, beszéljek velük. Na innentől felfordult az életem…
Két-három telefonbeszélgetés után Ádámék úgy határoztak, hogy meglátogatnak engem. Mondtam, hogy OK, de egy fél órával az érkezés előtt szóljanak, hogy kinyissam a kaput! Nagyjából ennyi volt a sebességem, a csigák csak úgy elsuhantak mellettem. Lejöttek hozzám. Hoztak egy csomó cuccot magukkal, a mai napig is sírok, ha rájuk gondolok. Első benyomás: szimpatikusak voltak, de nem tudom, hogy melyik bolygóról származnak. Az biztos, hogy nem a Földről, de mindketten másikról!
Először nem csináltak semmit, csak beállították a hangfalaimat. Konkrétan a szoba közepére!!! Jobb lett, de nem az igazi. Utána Ádám azt mondta: Most menjünk végig a házon, hogy megnézzük az elektromos fogyasztókat, és “befordítjuk” őket, ha kell! Menjen az, akinek valaha köszöntél a Facebook-on, én örülök, ha a fürdőszobába eljutok időben! Mindegy, megcsináltuk gond nélkül, bár néha várni kellett rám, mint már említettem a csigákat… Visszaültünk, meghallgattuk, mintha egy teljesen más rendszer lett volna.
Utána cseréltünk RCA-, hangfal-, tápkábeleket, csöveket az erősítőben és elosztót is, hallgattunk LP-t, CD-t, stream-elt audio-t, Mp3-tól a DSD-ig, és nagyon jól éreztük magunkat. Az egyetlen kérdésem az volt: Mit tudtok itt hagyni, hogy játsszak vele? Sajnos nem mindent…
A karanténban volt időm eljátszani a kábelekkel és a javaslataikkal, ami nagyon érdekes kísérlet volt. Azóta olvastam tanulmányokat a zene egészségre való hatásáról a műtéti rehabilitáció során, illetve a lelki egyensúlyra való befolyásáról az elfogyasztott alkoholmennyiség függvényében. Ezek mind igazak, de mindenki próbálja ki otthon! Én azt tapasztaltam, hogy egy jól összerakott rendszeren történő zenehallgatás csökkenti az elfogyasztott fájdalomcsillapítók mennyiségét és segít elviselni a karantén okozta stresszt, bár a nem megfelelő zene hallgatása inkább fizikai fájdalmat okozott, mint segítséget a felépüléshez.
Ami érdekes, hogy egy jól összehangolt rendszeren az ember tényleg hosszabban tudja a zenét, nem hallgatni, élvezni! A ráncok kisimulnak, átjön az a rezgés, amit a zeneszerző beleírt, és még egy 15 centis vágásról is elfelejtkezik az ember. Ráadásul dohányosként (ez nem a reklám helye!), reggel a tüdőm duettet szokott előadni a torkommal, ez a rendszeres „zeneélvezetnek” hála, jelentősen mérséklődött. Ugye, mert kevesebbet is dohányzom. (Basszus, közben beleesett a cigim a sörömbe…)
Azóta még egyszer eljöttek hozzám a fiúk egy HIFI-Piknikre, és mutattak olyat, amit még nem láttam/hallottam. Bár a zenei ízlésünk nem ugyanolyan, mégis talán elmond valamit, hogy egy kábel cseréje után csak összenéztünk, és felkiáltottunk, hogy igen!!! – ezt hiányoltuk eddig a rendszerből! Sikerült olyan összhangot kihozni a rendszerből, hogy az egész házban érezhető a “flow” – a zene áramlása.
Az ürge, akit már említettem, elhozta a DIY hangfalait. Amit a kábelezéssel és a hangfalbeállításokkal kihoztunk belőle, arra van egy szó, de az nyomdafestéket nem tűrne. Természetesen pozitív értelemben. Hozzá kell tennem, hogy mind az erősítőt, mind minden eszközt mindig “Pure” vagy “Direct” módban hallgatunk, kikapcsolva az összes elektronikát, ami megváltoztatná az eredeti hangot. Akkor jó egy rendszer, ha nem kell kompenzálni…
Összegzés: Megéri-e vagy sem?
Elsőre nem. Lejöttek, átrendezték a lakást, a hangfalak a szoba közepére kerültek, a kábelekkel együtt. A takarítónő teljesen kiakadt, hogy bejelöltük a pozíciókat, feleség, macska, kutya vagy egyéb halandó a közelébe sem mehet!
Másodszorra viszont igen. Eddig sem okozott fejfájást a zenehallgatás, de most valahogy minden jobb, minden kiegyensúlyozottabb. A zene harmóniája teljesen jól érezhető műfajtól és hallgatási pozíciótól függetlenül. Természetesen teljesen más a hangkép a fotelben, mint a fürdőszobában, de mégis mindenhol élvezhető. A lányom is megdicsérte, pedig ő aztán tényleg a telefonján szokott zenét hallgatni, hiába van neki egy Sennheiser fejhallgatója is.
És végül: megismerkedtem két nagyon jó emberrel/UFO-val, akikkel van miről beszélgetnünk, nagyon sokat tanultam tőlük, és még ha nem ugyanazt a “nyelvet” beszéljük is a zene terén, nagyon jól el tudjuk magyarázni egymásnak az érzéseinket a hangzás kapcsán. Ezúton is várom őket megint a következő HIFI-Piknikre!
Jelenlegi rendszerem:
Vincent Audio SV-226 MKII
Pioneer N70-A
Monitor Audio Silver 8
