Hifi-archeológia, avagy jó tanácsok álmodozóknak

Kicsit olyan ez a retró hifi hobbi, mint a régészet: időnként a használtcikk weboldalakon felbukkannak olyan készülékek, amelyekre már senki sem emlékszik, és emiatt olykor potom pénzekért megvásárolhatók. Mindennek a világon az a dolga (az áruknak és a pénznek is), hogy forogjon: üzleti motiváció híján a használt hifik nem fognak gazdát cserélni és az általuk megszerezhető, fülügyre vehető tapasztalatok is elvesznek. Gyűjteményben már kevesebb a használati értéke az egyes daraboknak, mivel a használat helyett a gyűjtőszenvedély, a birtoklási vágy lesz a mérvadó. Ahogy az idő telik, tényleg el fog jönni az a nem kívánt kor, ami ezeket a tárgyakat szobadísszé fokozza le. Ne siettessük ezt a folyamatot, a legrosszabb, ami a készülékekkel történhet, az egyhelyben állás, az évekig tartó nem használat!

Sokkal több esetben fordul olyan elő, hogy felkerül az egyik oldalra valamilyen régen volt csúcskészülék, néhai vágyak netovábbja. Ilyenkor a régi fiatalkori emlékek aktivizálódnak, elkezdünk lázasan gondolkodni, kinél, mikor láttunk már ilyen kultikus darabot, és hogy milyen régi álmunk teljesülne, ha most, évtizedek elteltével mi is birtokolnánk egyet! Ilyenkor a következő pillantásunk az árcédulára esik: sokan már ennél a pontnál feladják, és egy mély sóhaj kíséretében elengedik az álmot. Egy kisebb csoport elszántabb, kifizetik a sok esetben csillagászati összeget az általában nem túl szívderítő állapotú készülékért, aztán néhány napi szenvedés után próbálnak szerelőt, felújítót keresni. Mert az évekig tartó állás miatt a mechanikus alkatrészek lázadozva teszik a dolgukat, ezt különféle jellegzetes üzemi hangokból tudjuk csak meg, esetleg tönkrement kazetták, dadogó CD-k jelzik még a karbantartás hiányát. Ebben az esetben a vételár akár 100%-át rákölthetjük még az alapból nem olcsó berendezés felújítására. Álmodott már valaki ennél szebbet?

A cikk következő részében arról lesz szó, hol és hogyan érdemes használt hifit venni a 21. században. Első kérdés lehet a szóbanforgó szerkezetek lelőhelye: léteznek az internet különféle apróhirdetési és aukciós oldalai, ezek egyre kisebb választékkal és sajnos egyre magasabb árszínvonallal működnek. Az "aranyhalak" kifogása néhány trükk segítségével megkönnyíthető, például van lehetőség a legtöbb weblapon aukció-, vagy termékfigyelő beállítására, vagy kifejezetten keresési célú hirdetés feladására. Ilyenkor azért írjuk azt is bele, hogy milyen állapotra, vételárra gondoltunk, nehogy félreértsenek minket! Üzletek ebben a műfajban nagyrészt kihaltak, a műszaki bizományik világa már a múlté. Ami még reményt adhat: a különféle bolhapiacok, garázsvásárok látogatása. Itt meg lehet ismerkedni gyűjtőkkel, akik esetleg rendelkeznek olyan kapcsolati hálóval, ahol a keresett készülék hamarabb fellelhető, az alkatrész és szervíz lehetőségekről nem is beszélve.

Végül mi a teendő akkor, amikor megtaláltuk az álmunkat? Hogyan lehet a miénk? Érdemes vásárlás előtt felkészülni a készülék működéséből, letölteni a kezelési útmutatót vagy akár a szervízkönyvet. Ha már az eladás helyszínén vagyunk, ragaszkodjunk ahhoz, hogy személyesen kipróbálhassuk a készüléket! Ilyenkor érdemes a rejtett funkciókat, kezelőszerveket kipróbálni, amivel az eladót is elkápráztathatjuk, ez javíthatja az alkupozíciónkat, mivel az eladó látja, portékája szakértő kezekbe kerül. Ha esetleg hibát derítettünk fel, mindig tárgyilagos hangon közöljük ezt az eladóval, soha ne becsméreljük az árut, így az eladó akár maga csökkentheti a vételárat. Elérkeztünk a legérzékenyebb kérdéshez: alkudjunk-e, és ha igen, hogyan? Kényes kérdés. Vannak eladók, akik egyáltalán hallani sem akarnak ilyesmiről: ez az írás nem róluk szól. Az alku nem más, mint egy játék, keletebbre élő népek nem is veszik komolyan azt a vevőt, aki nem próbálkozik meg vele. Alku lehetősége olyankor a legnagyobb, ha egy áru kicsit hibás, vagy ha az eladónak láthatóan jó a kedve. Egyébként, ha egy termék ritkán fordul elő, és az eladó által kitalált ár reálisnak tűnik, akkor nem érdemes hosszan alkudozni. Ilyenkor el kell döntenünk, hogy szükségünk van-e tényleg az adott árura; ha igen, akkor nem annyira fáj azt a kicsit több pénzt kifizetni, hogy utána ne a keresgéléssel töltsük az időnket, hanem elmerüljünk a használat okozta élvezetekben!