Hogyan kezdődött ez az egész magnós mizéria nálad?

Korai 80-as években kezdődött. Én is, mint megannyi fiatal a Keravill által árusított az Aiwa 220-as készüléket vásároltam, mert megtetszett a dizájnja. Egészen jó kis magnócska volt, plusz, a szolgáltatásai sem voltak utolsóak. Dolby B, C, - előmágnesezési szintszabályzó, szép kis készülék volt, aztán innen indult az egész hifi történet.

Említetted, hogy a katonaság alatt sikerült beszerezni egy csúcsmodellt. Hogyan is volt ez?

Így van. Úgy volt, hogy 87-88-ban voltam katona. Gyakorlatilag akkor még 18 hónapos volt a katonaság és egy olyan századhoz sikerült elhelyezkednem, akik a zsoldon felül kijártak dolgozni és azt a pénzecskét én összegyűjtöttem. Ez elég nagy fizetés volt, nagyobb, mint a civil embereknek az átlag munkabére. 3500-4000 forint helyett én majdnem, hogy megkerestem olyan 5000-et is. Ezt a 1.5-2 év alatt mind összegyűjtöttem és ebből sikerült vennem egy 990-es Aiwa készüléket. Nyilván, bizományi áruház által értékesített darab volt, de újat, csak dollár/valuta boltban lehetett volna kapni. Ilyen készülékeket a Keravill nem árusított, illetve ilyen hivatalos forgalmazók sem nagyon voltak még.

Aki olvassa ezt, az lehet, hogy elborzad – valaki másfél évnyi fizetést elkölt egy magnóra…!

Igen, volt, aki autót vásárolt ennyi pénzből. Annak idején a Trabant 50-60-ezer forint volt a Merkúrnál, nagyjából annyi, mint ez a készülék.

Ugye jól tudom, most neked körülbelül 300 magnód van. Hogyan jött össze ennyi?

Érdekes történet. Gyakorlatilag 25 év gyűjtői munkával sikerült összeszednem ezeket. Nyilván én is tájékozódtam. A 80-as években nem volt internet, akkor inkább az Express újság és más hirdetési felületek, hifi magazinok voltak csak. A keres-kínál rovatokból lehetett ilyen készülékekhez hozzájutni, illetve megvásárolni. Azután, ahogy kiszélesedett, bővült a lehetőségek tárháza, az internet segítségével.

Melyik az, amit a gyűjteményedből szívesen megemlítenél, amelyik kedves neked, vagy kifejezetten szereted?

Hát, van egy pár ilyen készülék. Erős a Nakamichi vonal, abból is leginkább a Dragon, a ZXE-700, az RX-505-ös a kazettafordítós. Az egy érdekes technikai megoldást képviselő készülék. A Teac vonalbol - vagy „tik”, ki hogy mondja, - azért elég komoly készülékeim vannak. A Z sorozatból mind a három megvan, az 5-6-7000-es, illetve az R777 és az X999-es is, de megemlíthetném még a V-8030, V-8000S, R-9000-est is. Ezek is nívós készülékek, de, a nagyon ritka és igazán kuriózum közülük, az a Phase Linear 7000. Ez gyakorlatilag egy Pioneer CT-A1, - gondolom, tudod te is, hogy a Pio megvásárolta a Phase Lineart, mert az csődbe ment, - illetve, ami még ilyen ritkaság, az a luxman k03-as. Ez aranyszínű, gyönyörű, de a 04-et és a 05-öt sajnos nem sikerült beszereznem. Valószínűleg nem is fogom tudni még egy jó darabig, mert nagyon ritkán bukkannak fel, még a külföldi portálokon is.

Melyik a kedvenced ezek közül?

Nincs kedvencem.

Klasszikus kérdés: ha egyet kellene egy lakatlan szigetre magaddal vinned, (vagy esetleg hármat), melyiket vinnéd?

Aiwa XKS-9000, talán a Dragon, és még a Z-7000.

Miért pont ezeket?

Mert ezek a legjobb hangú és legszebb készülékek.

Hol fér el 300 magnó?

Arra van egy külön szoba… Jobbára be vannak csomagolva, és tudom, hogy így romlik az állaguk, de egyszerűen képtelenség ezeket mind bepolcozni vagy kirakni. Néha előveszem, megjáratom őket, hallgatom, kicsit gyönyörködöm bennük.

Te műszerész vagy, így belátsz az elektromos készülékek belsejébe. A magnóid közül melyik az, amelyik a legstabilabb, amelyikhez nem kellett nagyon hozzá nyúlni? Melyik a legesendőbb, amelyikkel a legtöbb probléma volt?

Hát… - én azt mondanám, hogy minél bonyolultabb felépítése van egy magnónak, nyilván annál nagyobb a hibalehetőség is, viszont ezeket ügyesen megcsinálták. Itt vannak például a Teac Z sorozata darabjai.  Ezek modulárisan felépített rendszerek, mint egy számítógép. Van egy alaplap, utána vannak benne a kártyák. Külön van egy DBX panel, van egy Dolby panel, van a vezérelés, a motorvezérlés és a csévélés. Ezeket egész jól megoldották. De te is tudod, hogy minden készülékben, amikorra eléri a 35-40 évet, meghibásodhatnak az alkatrészek. Bármi előfordulhat, kiszáradhatnak a kondenzátorok, tönkre mehet valamelyik motor, megköt benne a zsír, szíj szakad, görgők felkeményednek, kitöredeznek stb. Minden hibalehetőség előfordulhat, úgyhogy egyik készülékre sincs olyan garancia, hogy, na jó, holnap is jó lesz.

Mi történik, ha előveszed a kedvenced és nem működik?

Megpróbálom felderíteni a hibáját elektronikusan vagy pedig mechanikusan, ha sikerül, akkor én megjavítom, ha nem akkor más szakemberre bízom.

A magnók többsége ezek szerint megy.

A fennmaradó részének sincs túl nagy problémája, a legtöbb inkább szíjas. Ezeket is megcsinálom persze, nem jelent problémát újraszíjazni…

Melyek azok a magnók, amiket még feltétlenül szeretnél megvenni, hogy szaporodjon a készlet?

Már nem sok ilyen van. Nézd, ez egy olyan dolog, hogy valamikor még egy Tandberg, esetleg egy ZXL Nakamichi nem lenne butaság, illetve egy K-05-ös Luxman is jól jönne, de ez reménytelen. Kicsi az esélye hogy a közeljövőben elő fog bukkanni valahonnan.

Ez minden?

Igen. Nyilván, azért van még több vágyam is a tarsolyban, de ez a három a fő, ami a legritkábban beszerezhető talán, illetve olyan összeget képvisel, amire azért még gyűjtenem kell.

Ez így nagyon érdekes. Függetlenül a riporttól, most egy kicsit meglepődtem, mert, ugye akkor alig van, amit még megvennél. Ezek szerint a magnóidnak a nagy része a felső kategóriából, a ritkaságokból kerül ki?

Olyan vásárlás esetleg lehetséges, ha találok egy tényleg sokkal szebb állapotú, makulátlanabb darabot, hogy a régebbit lecserélem arra. De ez sem feltétlenül lenne így, mert a magnóim javarésze mind szép állapotú, tehát súlyos hibák nincsenek rajtuk esztétikailag. Ha meg csak egy fedlap karcos, az annyira nem befolyásolja az én esztétikai élményemet.

…tehát a csúcskészülékeket gyűjtötted elsősorban.

Jobbára igen.

Ezek szerint a „kisebb” készülékek nem is érdekeltek különösebben?

Alapjában véve, vannak kisebb készülékeim is. Már csak a szépségükért, a szemet gyönyörködtető, szép látványukért is. Itt, megemlíthetem például az Aiwa pultos szériáját, amiből elég sokat megvettem.

Melyik a legöregebb magnód?

Hűha, ez most egy fogós kérdés. Ha jól tudom, akkor az Aiwának a 6900-as készüléke, 78-ból talán… - illetve van még a 6800-as, a hanyatt fekvő kazettás, az is hasonlóan 78-as, ha jól emlékszem.

…és a legújabb?

A Technics RS-AZ7. Ez egy újabb készülék, amorphous fejjel. Egész stabil kis készülék, de súlytalan, tehát szinte jelentéktelen, mint csúcs hifi, viszont a hangja nagyon szép.  Jól vesz fel, de ő már a hifi korszak vége, a „halála” előtti!

Hogy állsz a kazettákkal?

Kazettákból nagyon sok van.

Köztük különlegességek?

Minden. Különlegességek többnyire a CRo2, Metal szalagosok. Vannak bontott kazettáim is felvételekkel, persze jobbára azokból is CRo2-k. Ha hétköznap akarok zenét hallgatni, nyúzni, nyilván egy krómot teszek be. Egy metál kazettát azért annyira nem szeretnék tönkretenni. Viszont, van rengeteg bontott metálom is, azokon is akad felvétel, természetesen szoktam hallgatni közülük is, de csak néha-néha.

Neked milyen a hifi rendszered?

Most van komplett hifi láncom is, de valami, hű de komoly, mondjuk egy McIntosh rendszer, azért nincs…

Mi van most összerakva?

Most egy ilyen midi rendszerű Aiwa tornyom van, kis B&W hangfalakkal.