Nyomatékosítva - A helyes és helytelen fázisállások elméletében megszellőztetett fázisokkal kapcsolatos részleteket, egyben kiszűrve az esetleges és szubjektív hatást, a vakteszt hatékonyságára bíztuk magunkat ebben az esetben is. Összehívtuk az ítészeket, akik legfontosabb szervükkel, a fülükkel hitelesíthetik, mi ebben a kérdésben a valóság. Minél többen vannak, annál objektívebb az eredmény, - de azért persze nem árt elférni a zenehallgató helyiségben sem, - ezért most öten ülhettek a „referenciafotelben” (persze nem egyszerre…). A teszt hitelessége megint kikövetelte magának a paraván használatát, ami teljes terjedelmével eltakart mindent a kíváncsi szemek elől és sajnálatosan egy keveset a kíváncsi fülek elől is.

Forráskészüléknek a Kuzmát használtuk (Kuzma Stabi S lemezjátszó, Stogi S 12 VTA kar, Einstein EMT TU2 VDH Special hangszedő), az objektivitás kihangsúlyozása érdekében most az éppen meghallgatáson lévő Lector külső tápos phono-ján keresztül, hogy mindegyik erősítőnél vonalszintre csatlakozhassunk. A Sansui – Bienvenue dans le monde merveilleux du son de Sansui lemezéről válogattuk össze a meghallgatni kívánt két dalt, melyek a következők voltak: The Oscar Peterson Trio – Quiet Night of Quiet Stars, Liszt Ferenc –Danse Macabre.

Kiemelten fontos részletként kezeltük, hogy rajtam kívül senki ne tudja mit is tesztelünk valójában. Mindössze annyit árultam el, hogy erősítő teszt lesz, ezért a Mark Levinson ML-320S előerősítő és ML-334 végerősítő pároshoz viszonyítunk mindent. De ezen kívül más márka, vagy típus neve nem hangzott el, így a hallgatóság teljesen befolyásmentesen adhatta értékelését. Értelemszerűen fejenként 10 pontban határoztuk meg a Levinsonok teljesítményét és ehhez képest adhattak többet, vagy kevesebbet az elhangzó produkcióra. Nyilván, mindegyik erősítő előre bemelegítve várta, mit hoz a sorsa, így jobban kifuthatták magukat a tesztelés során.

Azt pedig pláne nem tudta senki, hogy az „erősítő teszt” leginkább fedőszöveg. Azonban első sorban arra voltunk kíváncsiak, mi történik az audio rendszer hangjával, ha csak egy darab fogyasztót is ellenfázisba kötünk be! Ez egyébként igen óvatos megközelítés, mivel a háztartásokban jellemzően az ellenfázisban használt fogyasztó nem árva, ezért sajnos az összeadódó hatásuk jóval erősebb lehet. Visszatérve ide, ha, már egy is kimutatható változást hoz a hangban, akkor ez a teszt megerősít az elméletünk és gyakorlatunk hitelességében és a téma boncolgatásának létjogosultságában!

A szeánsz menete

Meghallgattuk a kontroll erősítőt, majd a csapat kivonult a másik helyiségbe. Addig én cserélhettem és beállíthattam a megfelelő hangerőt, majd újra meghallgatás következett.  Vagy cseréltem, vagy nem, de, ha nem, akkor bekötöttem a hűtőt, fordított fázisállással, ahogy említettem már és így ugyanazt az erősítőt értékelték újra, csak már a hűtővel és hatásával együtt.

Végig mentünk a tesztsorozaton, és a legvégén (rajtam kívül) mindenki értékelt, illetve összesítettük a pontszerűsített eredményeket is. Miután felfedtem a résztvevő erősítők nevét (Mark Levinson ML-320S, ML-334; Audiolab 8000S; Advance Acoustic X-i105; Sony TA-F650ESD), kértem tippeljék meg a legjobb és legrosszabb szereplőt. Legtöbben a Mark Levinson győzelmére voksoltak és egyöntetűen az Audiolab 8000S-t kaszálták el… (Ehhez képest érdekes lett az eredmény!)

De azt még mindig nem árultam el, mikor melyiket hallották. Előbb, a sorrend szerinti szóbeli értékelés következett, a jegyzeteik alapján. Érdekes, de ennek során megfigyelhető volt a szinkron a beszámolók között. Ez a pontozásban is visszaköszönt, gyakorlatilag egységesen, hűen követték le az akusztikai produkciók sajátosságait. Ez azért kiváló eredmény, mert az egyéni különbségek feloldódtak ebben az összhatásban.

Egységes konszenzus volt abban is, hogy a hatból mindenki a második hangot jelölte meg mélypontnak, automatikusan szegény Audiolabot társítva hozzá, míg a negyedik hangot kiemelték a többi közül. Ez a vélemény vakon is megerősítette azt, miszerint a helyes fázisban való készülékhasználat valós befolyással bír az audio rendszerre a hálózaton keresztül és így a hangjára is, bármilyen fogyasztóról is legyen szó.

Végeredmény…

…a mi aktuális szempontunkból, mert önmagának az erősítő tesztnek is volt érdekeltsége, de az egy másik lapra (oldalra) fog tartozni.

Egységesen, az etalon szerepét betöltő Mark Levinson erősítő szett összesítet 100 pontja nem került veszélybe egyik erősítő produkciója által sem. A leggyengébbnek titulált és 64 ponttal sereghajtóként végzett erősítő szintén a Mark Levinson lett, csak az ellenfázisban üzemelő hűtőszekrénnyel együtt működve. (Ő régi ismerős, ezen a téren már bizonyította „képességeit” az MC trafók meghallgatásánál.) Az ötödik hang, a Sony retro erősítője is kapott az ellenfázisba kötött hűtő tudásából és ez ugyan megmutatkozott az általa közvetített hangban, de a hatás nem volt olyan mértékű, mint a Levinsonnál. Önmagához képest, valamennyivel gyengébb szereplése érzékelhető volt és ez az eredményében is visszaköszönt.

De, hogy még jobban érzékelni lehessen etalonunk teljesítményét, - bár nem ide tartozik, - azért közzéteszem az Audiolab és az Advance erősítők összesített értékelését. Ez a fej-fej melletti döntetlen miatt mindkettőnek 67 pontot jelentett.

Vissza a kezdetekhez

Egy átlagos háztartásban nem egy és nem is két ellenfázisban üzemelő elektromos berendezés akad. Mindegyiknek eltérő mértékben, de van visszahatása az audio rendszerre, ráadásul minél több ilyen dolgozik a hálózatban, annál inkább erős ez a hatás. A hifi, rendszerint képtelen fellélegezni ilyen hálózati terheltségben, ezért, így a képességei jóval alatta maradnak a valós tudásához képest.

Utána járni a helyes fázisú bekötéseknek nem költséges és főleg nem ördöngösség. Mindezt pedig még részletesebben kifejtjük a http://www.hifimagazin.net/a-helyes-es-helytelen-fazisallasok-elmelete cikkben, de abban is biztos vagyok, hogy erről a témáról majd még lesz bőven szó.