Ezen írást, néhány, olyan esemény hívta életre, amivel az utóbbi időben kénytelen voltam szembesülni. Tényleg megrendülve és értetlenül állok ezek előtt és az benne a legszomorúbb, hogy a legtöbbje elvileg megelőzhető (lett volna).
A kor előrehaladtával lassacskán, de fogynak körülöttem a hifis ismerősök, barátok. Távozásuknak egyszerű a magyarázata és nem a kiállhatatlanságom, ahogyan a gondolat a legegyszerűbben adná magát, hanem, hogy véget ért, (vagy majdnem véget ért) a földi pályafutásuk. Azt, hogy a kör szűkül, még látványosabban felnagyítja, hogy a „régi” hifisek száma egyértelműen fogyóban van és, hogy egy generáció kikopóban van, egyértelműen meglátszik az audio szegmens visszajelzésein.
Említhetnék példákat, de ha lehet, kegyeletből nem teszem. Legyen elég annyi, hogy barátaim nem a várható átlagéletkort megérve vettek búcsút tőlem, hanem jóval előtte kényszerültek a távozásra. Kiegészítéssel élve, a szerencsésebbek, csak majdnem kényszerültek a távozásra. A velük való konzultáció során újabban beszámolnak az életmódjukat érintő néhány lényegesebb változásról. Jellemzően nem törődtek az egészségükkel a kellő mértékben, újabban viszont ez került előtérbe. A legjelentősebb változás az étrendet érinti, így most már a legnagyobb figyelmet a helyes táplálékbevitel és a mozgás kapja.
…hát igen régóta beszéljük, a hifi világában valahol minden a tápellátáson múlik, ez alól nem kivétel az audio rendszer gazdája sem. Kicsit off a téma, de mindössze arról van szó, szeretném, hogy a hifis társakkal még egy jó darabig együtt élvezhessük a zenét.
E cikk írójához a kérésem az volt: ahogy ő látja, azon keresztül mutasson rá az emberi szervezet számára megfelelő étrend és életmód segítségével, az életfunkciók egészséges működésének hosszú távra való megőrzésének egyik lehetséges gyakorlatára.
Ezennel át is adom a szót neki, egy kicsit kárörvendően. Nem említettem, de ha a „kollégával” találkozom, előbb utóbb transzformál, a kezdetben még hifis szakmai konzultációnak induló beszélgetésünkből, egyfajta egészségügyi wellness terápiává. Szóval a kedves Olvasónak se legyen jobb!
