„szeretném megköszönni, cimborák, a sok szép nyári estét, éjszakát”
A Kaláka együttes 1969-ben alakult meg. A magyarországi viszonylatban – stílusát tekintve – mûfajteremtô ötlet megvalósítása évtizedek óta töretlen sikert arat. A jószívû fogadtatást igazolja itthoni és világkörüli koncertek mellett az együttes közel harminc albuma és 1300 dala. Dolgoztak együtt Weöres Sándorral, Latinovits Zoltánnal, Kányádi Sándorral, és a kortárs Lackfi János és Szabó T. Anna költôkkel. A Kaláka 50. évfordulója alkalmából három album jelent meg, a „felnôtteknek” szóló Békabúcúsztatót novemberben dobták piacra.
A kerek évfordulók kérlelhetetlenül sarkallnak a visszatekintésre, számvetésre, ahogy az újragondolásra is. A mélyen a Kádár-korban induló magyar zenészek és zenekarok közül a Kaláka mellet sokan aktívak a mai napig, így sok „számos” – 50, 70, stb. – jubileumi koncertplakát díszíti a városi utcákat. E formációk és elôadók különleges viszonyba kerülnek az idô múlásával, a technológia fejlôdésével és a közönség igényének változásával. A Kaláka versekhez igazított sajátos zenei mûfaja azonban az igény változásának áttörésével, nem is újra, inkább tovább szól, egyfelôl a felnôttekhez, akik gyerekeikkel, unokáikkal hallgatják fiatalságuk kedvelt együttesének elôadását, másfelôl szól a szavakkal és fogalmakkal ismerkedô gyerekekhez is. Érdemes meghatározni egy harmadik célcsoportot is: a pályatársakat, költôket, írokat, és a pályájuk elején járó zenészeket.
Nem túlzás azt állítani, hogy a Kaláka három generáció zenével és irodalommal való találkozását határozza meg. A karácsonyok elképzelhetetlenek Szabad-e bejönni Betlehembe?, az állatok nevének tanulása pedig Laknak-e nálatok állatok nélkül. Az irodalomoktatásnál és a magyar irodalom zenei értelmezésénél szinte kikerülhetetlenek a József Attila, Kányádi Sándor, Szabó Lôrinc vagy Weöres Sándor-feldolgozások, fesztiválszezon sincs Kaláka Fesztivál, ahogy Kapolcs sem Kaláka-udvar nélkül. Folytathatnám a sort, hiszen a formáció olyan törzse a magyar kulturális életnek és kultúrtörténetének, hogy szerepük jelentôségét felesleges magyarázni. Kevés formációról mondható el, hogy az idô korlátját áthidalva minden korosztályhoz ugyanolyan békés és befogadható hangon szól, mint már évtizedekkel korábban, és stílusukon az érdeklôdés fenntartása végett nem is kellett kupálniuk. A feldolgozható anyag, a magyar és világirodalom pedig kimeríthetetlen, ahogy a zenekar jó kedélye és játékossága is.
A leltárazás nehéz, de ahogy Szabó T. Anna ír a Békabúcsúztató mellékleteként megjelenô Kaláka-laudációjában, a zenekar „megértô szeretettel egyensúlyozza a szomorúságot.” No de fel is tehetnénk a kérdést, hogy kész-e a leltár? Egyáltalán, egy jubileumi lemez bemutathatja azt a sokrétûséget és gazdagságot, amit a zenekar az elmúlt félévszázadban teremtett meg?
A Kaláka 25-albumon 25, magyar és világirodalmi vers hangzott fel a zenekar elôadásában, míg a 30. évfordulós lemez koncertfelvétel, a magyar irodalmi kánonból 10 vers megzenésítését rögzíti – amelyek közül négy József Attila-vers. A Kaláka (elsô) 40 éve interjúkkal, diszkográfiával, fotókkal, plakátokkal kiegészített kötetében a meglepetéskoncert fellépôinek méltatásai is olvashatóak – a kiadás tartalmazza a teljes koncertet tartalmazó dvd-t is, ahol Lackfi János, a Csík zenekar, Lovasi András, a Quimby, a Heaven Street Seven és sokan mások léptek fel. E sort egészíti ki a Békabúcsúztató és két másik album is, a gyerekeknek szóló Volt egy fakatona, valamint a mai harmincas alternatív zenekarok De jó elhagyni magamat címû feldolgozáslemeze. Szabó Benedek, az egyik ötletgazda elmondása szerint céljuk volt, hogy a Kaláka kevésbé ismert, felnôttekhez szóló munkásságára, a gazdag életmûre is felhívják a figyelmet – így a klasszikus gyerekdalokként elkönyvelt mûvek közül kevés került a lemezre. Persze nem alaptalan a gyerek és serdülô korosztályok Kaláka-kapcsolatainak kiemelése. „Az érzés, mikor ennek segitségével tanulod meg a verset a vizsgára, majd ott majdnem énekelve mondod el... felbecsülhetetlen!” – írja egy kommentelô a zenekar egyik dala kapcsán a közösségi médiában.
Aligha lehet összefoglaló méltatást írni a zenekar fennállásának 50. éve alkalmából kiadott Békabúcsúztató kapcsán, legalábbis valamilyen új szempontot becsempészni a dícsérô szavak mögé, összegezni, és kiegészíteni a lemez kísérô füzetében olvasható nyolc köszöntôt – Dolák-Saly Róbert, Fabiny Tamás evangélikus lelkész, Nyáry Krisztián, Steinbach József református lelkész, Szabó T. Anna, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, Borbély Melinda kaliforniai tanár, Lackfi János –, akik el tudták csípni az ízeket, amit a Kaláka hozott létre. Valóban, a hangszerelés „humorforrás” is lehet, a Kaláka „kapudrog” az irodalomhoz, „jó kuckós biztonság”, a „bús vidám vándorút”-on „hamuba sült pogácsa”. A címadó Kányádi-vers mellett négy Örkény egyperces novella – így ezúttal nem csak a vers, de a próza ritmusa is füllel foghatóvá válik a dallamos beszéddel –, három Weöres-vers, két-két Lackfi- és Oláh János-költemény, valamint Ady Endre, Babits Mihály, Radnóti Miklós, Szabó T. Anna, Kovács András Ferenc egy-egy alkotása kapott helyet a válogatáson. A 18 mû közül az utolsó, Radnóti Éjszakája (zeneszerzô Mikó István) a Kaláka elsô dala koncertfelvétel. Gryllus Vilmos egy interjúban elárulta, hogy sok kedves Áprily-vers van, amit még szívesen megzenésítene, az Ôszi rigódal e lemezre fel is került. Eredetileg az album címe is ez lett volna, de Kányádi Sándor tiszteletére a közös koncerteken általa gyakran idézett versre esett a választás. „Békák, hû társaim, ti brekegôk, kik énekelve vesztek levegôt.” Az ôsz, mint az elmúlás szimbóluma a Kányádi-versben játékosabban, a tavaszvárás pedig nyíltabban jelenik meg a természet és az állatvilág képei mögött. Talán ez a Kaláka, a „békák” búcsúja a költôtôl. Az elmúlás sok oldala vonul végig a több mint egy órás összeállításon, és a kaláka jelentéséhez híven a munka dicsérete, a bolondozás, Isten és ember kapcsolata is jelen van a felvételen, az ember legalapvetôbb kérdései, melyeknek a terhét a zene feloldja. Hozzávalók az élethez. A lemez nem is csak a Kaláka, de a magyar irodalom gondosan válogatott leltára is. Megunhatatlan gitár–fúvós–ütôs–énekelt–füttyös versek, nehéz és könnyed érzések és ütemek egyensúlya, elegáns, aranyat is magán viselô kiadásban. Azt hiszem, hogy sok karácsonyfa alatt megtalálható volt.
Km.: Becze Gábor (ének, nagybôgô, basszusgitár); Gryllus Dániel (ének, fütty, furulyák, citera, klarinét, harangjáték, tolósíp, melodika); Gryllus Vilmos (ének, gitár, cselló); Mikó István (ének); Radványi Balázs (ének, 12 húros gitár, ukulele, mandolin, kalimba); közremûködik Zsoldos Béla (ütôhangszer)
Pannonia Stúdió 2019
67:09, Hangm.: Mohai György, Péterffy Máté, keverés: Nyerges András Imre, Intersound stúdió
